Ahogy tavaly, úgy idén is összeállítottam azon könyvek listáját, amelyeket a legjobban szerettem a múlt évben. Természetesen nem csak a 2008-ban megjelent regényekből válogattam, hanem rég(ebb)i kiadású könyvek közül is, ugyanakkor minden szerzőtől csak egy művet választottam, hogy a lista ne legyen túlságosan hosszú. Íme hát kaotikus sorrendben az a 15+1 könyv, amely a legnagyobb hatással volt rám:

 

Jonathan Cross: Kvartett - A Tinta-Klubos Jonathan Cross (alias Benyák Zoltán) a 2007-es Veszett lelkek városa után egy nagyszabású sci-fit írt. Második regénye ismét telitalálat lett: a hol Kurosawára, hol Tarantinóra hajazó szemszögváltogatás, az aprólékos, mégis izgalmas leírások, a négy szereplő összefonódó, közös sorsa egy olyan történetet szült, amelyet nem lehet letenni (én legalábbis nem tudtam).
Pontszám: 8/10

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány - Az a könyv, amit már rég el kellett volna olvasnom. Sírva röhögtem rajta, a végén meg eltátottam a szám. Kell ennél több? Szerintem nem.
Pontszám: 9/10

Umberto Eco: A rózsa neve - A történelmi krimik legjobbja, töméntelen filozófiával, teológiával, latinnal és logikával. Egy nehéz, fantasztikus, gyönyörű történet a középkorról.
Pontszám: 10/10

Pierre Boulle: A majmok bolygója - A sci-fi és a szatíra tökéletes keveréke! Pierre Boulle regénye sokkal egyedibb, mint a ma már klasszikussá vált moziverzió, a lezárása pedig hatalmasat csattan.
Pontszám: 8/10

Robert Merle: Mesterségem a halál - Az ember akkor döbben rá Merle zsenijére, amikor hajnali fél háromkor együtt számolja a főszereplővel, hogy miképp lehetne még több ártatlan embert megölni és elhamvasztani, és aztán görcsbe rándulva jön rá, hogy mit művel. Félelmetes, magával ragadó!
Pontszám: 10/10

Miloš Urban: Santini nyelve - Martin Urmann kreatív munkatárs azt a feladatot kapja, hogy keresse meg az egyetemes mondatot, amivel mindent el lehet adni. A könyv rendkívüli utazás térben és időben, Csehország történelmi pontjait szemlélgetve, Nepomuki Szent János titkát és Jan Blažej Santini-Aichel munkásságát kutatva. A történelem kedvelőinek egyszerűen kötelező!
Pontszám: 8.5/10

Steven Saylor: Római vér - A Roma Sub Rosa sorozat nyitó darabja, illetve Steven Saylor első regénye. Izgalmas krimi pörgős cselekménnyel, jó humorral, erotikával és kellő mennyiségű intrikával megfűszerezve. A szerző pedig amellett, hogy egy letehetetlen könyvet alkotott, figyel a történelmi hűségre, és filmszerűen ábrázolja a Római Birodalmat.
Pontszám: 9.5/10

Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem - A Kenzie-Gennaro-sorozat második része könnyed, pörgős krimiként indul, a végére viszont teljesen elborul, olyan sötét, nyomasztó hangulatot teremtve, hogy utána mindenképp valami vidám, könnyed olvasmányt kell választanunk.
Pontszám: 9.5/10

Kondor Vilmos: Budapest Noir - Egyértelműen az év egyik legnagyobb meglepetése. Kondor Vilmos előtűnt a semmiből, és megteremtette a magyar krimi noir-t. Azóta több nyelvre fordították (illetve fordítják) le, és szó van a megfilmesítéséről is. Kíváncsian várom mind a moziverziót, mind a folytatásokat!
Pontszám: 8.5/10

Caleb Carr: A sötétség angyala - Ez pedig az év egyik általam legjobban várt regénye! 2007 nyarán olvastam el a szerző A halál angyala c. regényét, ami teljesen letaglózott. A sötét, mocskos, 19. századi New Yorkban játszódó thriller folytatása hosszabb és részletesebb, de nekem azért egy fokkal jobban tetszett az első.
Pontszám: 9/10

Christopher Moore: Vérszívó démonok - Bár ez a könyv nem kapott olyan nagy sajtóvisszhangot, nálam egyértelműen a legjobb Moore-könyv, közvetlenül a Biff evangéliuma után (amit egyszerűen semmi nem tud felülmúlni). Egyszerre izgalmas és rém vicces regény, jó néhány érdekes utalással.
Pontszám: 9/10

Arnaldur Indridason: Kihantolt bűnök - Komor, rideg krimi(?) a sáros, esős Izlandról. Nincs sorozatgyilkos, nincs üldözés, nincs feszült nyomozás, a könyv mégis elképesztő erővel ragadja meg az olvasót, és el sem engedi az utolsó oldalig. Ez valami zseniális, képtelen vagyok róla nem magasfokon beszélni!
Pontszám: 10/10

Neil Gaiman: Csillagpor - Vacilláltam kicsit, hogy Gaiman melyik regényét tegyem be ide, a Csillagport vagy a Soseholt. Végül azért döntöttem e mellett, mert az egyik legszebb és legmeghatóbb szöveg, amivel valaha találkoztam. A humora és a megoldásai pedig olyannyira finomak és precízek, hogy a legtöbb író ölne érte, ha ilyet tudhatna.
Pontszám: 10/10

Naomi Novik: Őfelsége sárkánya - Naomi Novik első regényében nem a szöveg a legerősebb, hanem a nagyszerű alapötlet. Az, hogy kitalált egy teljes sárkánykultúrát annak minden apró szokásával, majd az egészet belehelyezte egy izgalmas történelmi korba, méltóvá teszi arra, hogy úgy beszéljünk róla, mint 2008 egyik legegyedibb könyvéről. Az én ízlésemnek néhol már túl meseszerű és túl könnyed volt, de a téma kiváló!
Pontszám: 7.5/10

C. J. Sansom: Kard által - A regény a 16. században játszódik, egy angol monostorban, ahol titokzatos gyilkosságok történnek. A bűntényeket a púpos, rendkívül éles eszű Matthew Shardlake igyekszik megoldani, miközben egyre több rejtélybe és bűnbe botlik. Sokan A rózsa nevéhez hasonlítják, a két könyvnek azonban nem sok köze van egymáshoz. A lényeg: Sansom könyve kiváló!
Pontszám: 9.5/10

+1 könyv:
Don Winslow: Drogháború - Don Winslow regényét nem pontozom, mert nehéz lenne. Olvasás közben majdnem képtelenség szeretni (a szó szoros értelmében legalábbis), az érzés, amit maga után hagy és a hatás, amit kivált, viszont egyedülálló. Talán azért volt olyan nehéz olvasni, mert ahelyett, hogy kikapcsolna, inkább azt mutatja be, hogy a világ, amelyben élünk, még annál is sokkal rosszabb, mint amilyennek látjuk. Keserű szájíz, nyomasztó légkör, csípős szókimondás - ezekkel lehetne talán leginkább jellemezni. Nem a legjobb könyv, amit 2008-ban olvastam, de az egyik legsúlyosabb.